Amire az állam költ – és amire nem

Otthonápolás, közgyógyellátás, szakorvosi támogatások számokban

Magyarországon az otthonápolás, a közgyógyellátás és a szakorvosi véleményhez kötött gyógyszer- és segédeszköz-támogatás olyan rendszerek, amelyek több millió ember életét érintik közvetlenül vagy közvetve, mégis széttöredezetten, átláthatatlanul jelennek meg a közbeszédben. Pedig ha ezeket egyben vizsgáljuk, világosan kirajzolódik egy következetes, de súlyosan torz állami logika.

Az otthonápolás ára – és valódi értéke

Az ápolási díjnak három kategóriája van: alap, emelt és kiemelt. A 2025–2026 környékén reális havi összegek nagyjából 50 000, 75 000 és 90 000 forint, amelyek egyszerű átlaga 71 700 Ft havonta.

A jogosultak számáról nincs érdemi vita: körülbelül 60 000 fő ápol otthon tartósan beteget vagy súlyosan fogyatékos hozzátartozót (a GYOD külön jogcímen van, itt nem szerepel).

Ez éves szinten egy főre 860 400 Ft, országos szinten pedig 51,6 milliárd forint közvetlen kifizetést jelent. Az állam ehhez nyugdíjjárulékot is fizet, nagyjából 10%-os mértékben, ami további 5,2 milliárd forint.

Így az otthonápolás teljes éves költsége körülbelül 56–57 milliárd forint.

Ez az összeg a magyar központi költségvetésben statisztikai zaj: kevesebb mint 0,2%. Egyetlen nagyobb állami presztízsprojekt egyetlen évben többe kerül. Cserébe viszont tízezrek nem roppannak bele, az állam intézményi ellátás milliárdjait spórolja meg, és családok ezrei nem hullanak szét végleg.

Ez nem pénzkérdés.
Ez döntés kérdése.

Közgyógyellátás – a láthatatlan tömeg

A közgyógyellátás nem készpénzes támogatás, hanem gyógyszertámogatás, gyógyászati segédeszköz és egyedi keret. Az utolsó publikus KSH-adat 2006-ból származik, ekkor 455 000 jogosult volt. Azóta a lakosság öregedett, a krónikus betegek aránya nőtt, miközben a jogosultsági feltételek szigorodtak.

Ezek alapján konzervatív becsléssel ma körülbelül 400 000 fővel lehet számolni.

Egy közgyógyellátott éves költsége jellemzően 72–120 ezer forint, reálisan 100 000 Ft/fő/év körül alakul. Ez országos szinten körülbelül 40 milliárd forint, reális sávban 35–40 milliárd évente.

Az otthonápolással együtt ez nagyjából 95 milliárd forint évente, vagyis a teljes költségvetés kevesebb mint negyed százaléka.

Magyarul: az állam havi 6–10 ezer forinttal "letudja" a krónikus beteget, miközben milliókat spórol azon, hogy a gondozás nem intézményben, hanem otthon történik.

A nagy szám – szakorvosi javaslatos gyógyszerek és eszközök

A NEAK adatai stabilak és nyilvánosak. Magyarországon évente 150–155 millió támogatott vényt váltanak ki, 400–420 milliárd forint TB-támogatással. Ez már tartalmazza az inzulint, tápszert, katétert, inkontinencia-eszközöket, epilepszia-gyógyszereket – minden olyan tételt, amely szakorvosi véleményhez kötött.

Egy ember átlagosan évi 20 vényt vált ki (krónikus betegeknél ennél jóval több, egészségeseknél kevesebb). Ez alapján körülbelül 7,5 millió ember érintett legalább egyszer egy évben.

A szakorvosi javaslathoz kötött vények aránya 25–30%. Konzervatív számítással ez 37,5 millió vényt jelent évente. Ezeknél az egy főre jutó vények száma magasabb, átlagosan 30 darab/fő/év, ami 1,2–1,4 millió embert érint.

Ehhez kapcsolódó állami költés 120–130 milliárd forint évente.

Ez önmagában is hatalmas összeg, és ennek jelentős része otthon ellátott betegekhez kötődik, nem intézményekhez.

Súlyos fogyatékossági támogatás – kicsi szám, kemény sors

A súlyos fogyatékossági támogatás havi összege 2026-tól 38–47 ezer forint. Pontos, friss létszámadat nincs nyilvánosan, de történelmi KSH-adatok és a jelenlegi jogosultsági feltételek alapján körülbelül 40 000 fővel lehet számolni.

Átlagosan 45 000 Ft/hó támogatással ez 1,8 milliárd forint havonta, vagyis 21–22 milliárd forint évente.

Ez a tétel is tízmilliárdos nagyságrend, nem százmilliárdos. A költségvetés egészéhez képest marginális, az érintettek életében viszont létkérdés.

Az összkép – amikor minden összeáll

Az éves állami kiadások becsült nagyságrendje:

• Otthonápolás (TB-vel együtt): ~56–57 milliárd Ft
• Közgyógyellátás: ~35–40 milliárd Ft
• Szakorvosi vények és eszközök: ~120–130 milliárd Ft
• Súlyos fogyatékossági támogatás: ~21–22 milliárd Ft

Összesen: körülbelül 210–225 milliárd forint évente.

Ez már jelentős összeg – de még mindig a magyar költségvetés töredéke. És ez az az összeg, amellyel az állam fenntart egy rendszert, amelynek valódi gerincét családtagok, otthonápolók, hozzátartozók viszik a vállukon, jellemzően éjjel-nappal, fizikai és mentális túlterhelésben.

A kimondatlan igazság

Az állam százmilliárdokat költ gyógyszerre és eszközre, mert ez olcsóbb, mint intézményeket fenntartani.
De nem fizeti meg azt az embert, aki miatt ez a rendszer egyáltalán működik.

Ez nem hiba.
Ez nem véletlen.
Ez rendszerszintű potyázás az otthonápolók munkáján.

A számok alapján pedig teljesen egyértelmű: nem pénzhiányról van szó, hanem politikai döntésről.

Amit az állam ténylegesen megspórol az otthonápolókon

Az otthonápolásról szóló vita egyik legnagyobb hazugsága az, hogy ez "támogatás". Valójában költségcsökkentési eszköz. Az állam nem azért engedi, hanem azért használja az otthonápolást, mert olcsóbb, mint intézményi ellátást biztosítani.

Egy súlyos, teljes gondozást igénylő beteg intézményi ellátása reálisan 1,0–1,2 millió Ft / hó / fő, ami magában foglalja a 24 órás ápolást, több műszakos nővéreket, gyógytornászt, orvosi hátteret, infrastruktúrát, rezsit és adminisztrációt. Ez nem luxus, hanem szakmailag vállalható minimum.

Ezzel szemben az állam otthon összesen:

• 70–90 ezer Ft ápolási díjat,
• 8–10 ezer Ft közgyógyellátást,
• 38–47 ezer Ft fogyatékossági támogatást fizet,

ami összesen körülbelül 140–150 ezer Ft havonta.

Ebben kellene benne lennie a gondozásnak, az eszközhasználatnak, a gyógyszerek egy részének és az ápoló teljes munkaidejének.

A különbség egyetlen beteg esetén 850 000 – 1 050 000 Ft havonta, vagyis évi 10–12,6 millió forint megtakarítás.

Ha ezt országos szintre vetítjük, 60 000 otthonápolt fővel számolva, az állam évente 600–750 milliárd forintot spórol meg.

Ez nem vélemény.
Ez egyszerű kivonás.

Ezzel szemben az otthonápolásra visszaforgatott összeg mindössze ~56–57 milliárd Ft évente, vagyis az állam 10–13-szor annyit spórol, mint amennyit visszaad.

Rövid, kőkemény összegzés:

• 🏥 Intézményi ellátás: 1–1,2 millió Ft / hó / fő
• 🏠 Otthonápolás teljes állami hozzájárulása: 140–150 ezer Ft / hó
• 💰 Megtakarítás: 850 ezer – 1 millió Ft / hó / fő
• 🇭🇺 Országos szinten: 600–750 milliárd Ft / év
• 📉 Visszaadva az ápolóknak: ~56 milliárd Ft / év

👉 Ez nem szociálpolitika. Ez könyvelési trükk.
👉 És az árát emberek fizetik meg – testben, lélekben, életekben.