Egy vasárnap, ami mindent megváltoztatott

Története nem elméletből, hanem valóságból született. Ebből a pillanatból, ebből a veszteségből.

Ma volt kerek három éve. Vasárnap kilenc óra, nyugodt napos októberi délelőtt. Mit sem tudva mentem a klinika épületei között... ma már jobban lesz, nem lesz ki kötve, nem lesz zavart, ugye jobban lesz. Ahogy benyitottam a szobájába, sem őt sem a dolgait nem találtam, üres lehúzott ágy és mindenfelé eszköz szerte szét. Gondoltam vizsgálaton van, vagy ilyesmi. Mentem a nővérpult felé érdeklődően, a folyosón jön velem szembe egy nővér fejét csóválva, hogy baj történt és lehet mar nem is èl. Először nem is értettem mi történik, próbáltam érteni, de nem tudtam. Teljes pánik és érthetetlenség lett úrra. Közben ment a protokoll felcímkézett zsákok és holmik.... lehet haladni. Orvos sehol, délelőtti 9 órás meeting... értem, de a feleségemről van szó, adjatok információt... Eltelt kb. félóra, olyan félórás várakozás, hogy pokolban is éveknek számítana be. Majd megannyi orvos árad felém és egy sem tudott semmit, talán ez, talán az.... míg te a felfoghatatlant próbálod felfogni, ők sietnek reggelizni, kávézni, rutinból terelnek. Egy emberi élet oda lett, se egy telefon, se egy értesítés, se magyarázat. Gépezet megy tovább, nincs itt semmi látni való. 2022. október 16. 9 óra 5 perc, már akkor ennyit ért egy élet, egy sors, egy család…